Nem állhatom, ha az erkölcs szóval dobálóznak, meg nem jelölve azt az erkölcsi rendszert ( ha a dobálózóknak van ilyen egyáltalán), amelynek elvei szerint teszik mindezt. Ám az emberi élet védelme mindannyiunk erkölcsi alapelve kell, hogy legyen. Átéltünk már faji alapon történő népirtást, a szabadelvűség magzati népirtását, de 2002 és 2010 között konkrét, többnyire dömpingszerű passzív és aktív eutanáziával elkövetett tömeges népirtásra ítélték nemzetünket: "egészségügyi reform" - címszó alatt. Nem biztos, hogy az ebből eredő halálozások jogilag számon kérhetők lesznek, de az említett közös nevező kapcsán - erkölcsileg mindenképpen.

Az egyik háborús haláltábor felirata: "Ennek soha többé nem szabad megtörténnie!". Szívesen kezdeményezek egy emlékművet, akár egy nemzeti emléknapot is ugyanezzel, vagy egy hasonló szlogennel, minden esetre a magyar népben tudatosítani kell valahogy, hogy az elmúlt nyolc évben itt tudatos népirtás folyt, és bizony vannak felelősei, akik szabad lábon köztünk élnek, vagyis azok közt a családok és özvegyek közt, akik szeretteik elvesztését ennek a kegyetlen és intézményes folyamatnak köszönhetik.