Van-e jogunk megtagadni gyermekeinktől, unokáinktól a nekünk is tovább hagyományozott életalapot: Szent István király örökségét?

Ha Ottót választod, ő beolvasztaná és felszámolná a magyarságot. Persze szolganépként – szó sincs róla, hogy másokkal egyenlő alapon.

Ha Vazult választod, ő kiirtaná a kereszténységet és ránk erőltetné a maga barbár és a mai ember világképével összeegyeztethetetlen vallását.

A sínpár pedig a messzeségben találkozna. Addig is mindkettő haladó szelleműnek mondja magát a keresztény nemzettudattal szemben. Pedig a helyzet éppen az ellenkezője: ahogy hajdan a keresztény államalapításban mutatkozott meg a tartós, és üdvösségre vezető jövő, úgy most is a keresztény nemzetállamokhoz való visszatérésben rejlik a felvilágosult korszerűség. Mert a másik kettőnek már volt alkalma bemutatkozni. És egyöntetűen rosszul vizsgáztak. Alkalmatlanok a jövő alakítására.