Pascal kockáztatás elve megkérdezi: ha nem is vagy hívő, mit veszíthetsz a Tíz parancsolat megtartásával? Esetleg a Hegyi beszéd megtartásával is? Ha pedig mégis tévednél… és az életedet mégis számon kéri Isten, könnyebb lesz a számadás, de addig is szebb, tartalmasabb, harmonikusabb életet éltét.

Nos valóban: egy hazug napilappal veszthetünk, egy rossz tévéműsorral, egy meddő netezgetéssel is, mindezektől nem leszünk bölcsebbek, de elveszítettük az életre szánt idő egy jó részét.

Sok-sok érthetetlen, olykor botránkoztató sor kerül elő a Bibliából, ősi korok embereihez éppúgy hajolt oda alkalmazkodón Isten, mint ma, hozzánk, okoskodó korunkhoz, hogy kihántsa értelmünket a virtuális szédelgésből.

Lapozd, ne azzal törődj, amin fennakadnál, hiszen csak önmagad belső rögein akadsz fenn, inkább találj el addig a mondatig, amely most átlendít egy nehéz és kilátástalannak tűnő állomáson és utána adj hálát az élő Szóért.

Vigyázz, ismerd a szenthagyományt is, az egyház Szentlélektől eredő kifejtését, mert különben a fantáziádra vagy bízva és ez felettébb nagy bizonytalanságot jelent – főként örök sorsoddal kapcsolatban.

A „Sola Scriptura”-elv azt tanítja: nem kell a Szenthagyomány, az egészből értelmezzük a részleteket. Ennek komoly emberi veszélye, hogy egyszer csak egy-egy részletből kezdjük értelmezni az egészet, ahogy erre már számos példát láttunk.

Végül is lehet élni a Biblia rendszeres és hívő olvasása nélkül is, de ha a bölcsesség tengelye nincs meg a többi olvasmányunkhoz, akkor se ízlés, viszonyítási alap nem adatik az egyes művek igazság-értékének megítéléséhez.

Legyen kedvenc gondolatod, válassz magadnak életre szóló jelmondatot a Szentírásból és kapaszkodj bele, amikor nagyon szükségesnek érzed!