Ez egy szomorúnak tűnő vasárnap, Uram. Ismét el kell Tőled válnunk, mint Nagypénteken. Mégis egészen más érzéssel jöttünk ma misére. Haláloddal lefelé, a föld mélyébe, a sziklasírba távoztál, ma pedig megdicsőülten, az ég fel térsz vissza Atyádhoz. Ha csak érzelmeinkből indulunk ki, akkor megkérdezzük: nem mindegy? Hiszen így is, úgy is el kell búcsúznunk Tőled. Ha azonban engedelmes hittel éljük át mindezt, akkor megértjük: ránk is ez a kétféle távlat vár. Vagy a reménytelen és gyászos elmúlás közeledése, vagy a dicsőséges beteljesedés reménye. Ebben az utóbbiban akarunk ma a misén, mennybemeneteled vasárnapján gazdagodni, Urunk. Ámen.

Juhász Gyula: Föltámadás után

Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.
És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.

És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.
És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem

Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.

Pilinszky János: Élet a kétségbeesésen túl...
A napokban szép levelet kaptam. Belőle idézem a következó sorokat Gustave Thibon tollából. "A mai nihilistákkal szemben állítom, hogy a kétségbeesés megtapasztalásának lényeges értéke van. De amíg számukra a kétségbeesés a cél számunkra csak átmenet, próbatétel.
A keresztény ember számára az életszentség csúcsa a kétségbeesés visszautasítása.
Hogy visszautasíthassuk a kétségbeesést, előbb meg kell tapasztalnunk, át kell szenvednünk (ilyen értelemben tehát: lényeges érték, gondoljunk csak Jézus szavára: Uram, Uram, miért hagytál el engem?) -, de ugyanakkor az is kell, hogy a kétségbeesést túlszárnyaljuk vak és föltétel nélküli szeretettel …Jézus is így fejezte be életét: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.)"

Uram, mennybemeneteled kétségbe kellene, hogy ejtsen bennünket. Apostolaid, még nem tudták, ki az a szentlélek, csak egyetlenegy gondolat él bennük, Te, aki annyi beteget meggyógyítottál, aki jóllakattad a tömeget, lecsillapítottad a tengert, megmentetted a bűnös asszonyt...sohasem hagytál cserben senkit, őket sem fogod. Milyen jó lenne, ha minden kétségbeeséssel így fordulnánk szembe: biztosan számíthatunk Rád, hiszen tudjuk, hogy Te magad vagy a szeretet, esetleg néha szélesebb horizonton, mint ahogy mi magunktól ezt megértenénk. Ezzel a hittel várjuk Lelked kiáradását ezen a héten. Ámen.