tekinteted a rab város felett bölcsen tovasiklik egyetlen kardcsapássá vált a történelem lábaidnál jövő zsugorodik a jelen csak csalóka verem önhitt szócséplők hamis lapjárása   kard és glória küzdelem és szentség e nemzetnek ezt kell kihordania nincs olcsó…

dédapám keze nyoma ott ül a falakon a föld színe felett alant viszont csak sejteni lehetett apám álmaiból elősettenkedve mi honol a titkos járatok és termek mélyén messze lent elrejtve   hosszú rejtélyes éjszakák képeit csak ritkán idézte amint egy hangzavar irányába…

üszök rág romot kúszó sárga zörgő tücskös fű alatt emlékezetet koldul a múlt vagy csak ami dicsfényéből az üszök alatt megmaradt   emitt hős vitézek védték hős papok nemzettermő életigéjét s magát az elszánt hallgatóságot melynek értelme lelke betört…