Jézus egy pogány asszony hitét és bizalmát állítja elénk példának a mai evangéliumban. Ezt hallva sokszor szégyenkezve gondolunk arra, hogy a jóindulatú nem hívők hányszor köröznek le életpéldájukkal bennünket, tudatos szeretetre törekvő hívőket? Kérdezzük meg magunktól:
1. A nyári napokban észreveszem-e a nemes tettekre való lehetőségeket és eszek szerint próbálom-e szervezni teendőimet?
2. Nem lazítottam-e lelki életemben, mit tudok még ebből behozni a hátra lévő napokban?
3. Új ismeretségeimben igaz és leleményes tanúság-tevőnek bizonyulok-e?
Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?
Urunk, Jézus, az utolsó nyári élmények, lehetőségek állnak előttünk, szeretnénk még nagyon értékesen, erőt adó módon eltölteni a hátra lévő időt. Szeretnénk Urunk Benned gyarapodni. Rendezni a gondolatainkat, tartóssá tenni a fontos élményeket, a hibákat, kilengéseket pedig úgy magunk mögött hagyni, hogy még az emlékezetünkben se térjenek vissza. Erősíts meg bennünket kérünk Urunk, ezen a szentmisén, hogy minél felelősebben álljunk hozzá az idő múlásához, tartsuk szem előtt, hogy napjainkat a Te szeretetedért és üdvösségünk munkálásáért kaptuk. Álljon mellettünk a Te irgalmad és gondviselésed minden élményben és minden eseményben. Amen.
Ady: Ki látott engem? (részletek)
Volt nálamnál már haragosabb Élet?
S haragudtam-e, vagy csak hitem tévedt?
Pótolnak-e életet élet-morzsák?
Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát?
Szabad-e engem hidegen megértni?
Szabad közönnyel előlem kitérni?
Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?
Ki lát, szivem, sebes és örök jóság?