Üzenet a magyarságnak – 2012. januárjában
Felesleges minden további fejtegetés arról, hogy Magyarországot ért hazai és külső támadások pillanatnyi célja - jogra hivatkozva jogtalanságokkal, demokráciára hivatkozva a démosz akaratának teljes figyelmen kívül hagyásával - a fogyasztói rabszolgatartó rendszer és a határozott népességcsökkentési stratégia fenntartása. Mit tehetünk önmagunk védelméért, nemzetünk megőrzéséért?
- 1. Tisztáznunk kell, hogy a magyarság nem szakadt két részre, a félrevezetettek és hűségesnek valamennyien magyarok, a félrevezetők viszont a nemzet szétforgácsolásáért vannak köztünk, de nem közülünk valók. Az alábbi pontok tehát a nemzetre, megtévedtek és hűségesek közösségére vonatkoznak.
- 2. A nemzetközi diplomáciai tevékenység a kormány feladata. Imádkozzunk érte, belülről most olyasmiért se támadjuk, amiért ezt egyébként méltányosnak tartanánk, minden hiányosságra jóakarattal felhívhatjuk a figyelmét, de a segítő szándék legyen egyértelmű, ne gyengítsük a lehetőségeit, erőnlétét.
- 3. Mindenki tegye a saját helyén és kötelessége szerint mindazt, ami a nemzet erősítését és összetartását szolgálja.
- 4. A nemzeti géniusz és hagyomány alapján ápoljuk és adjuk tovább fiataljainknak valós értékeinket: a klasszikus magyar kultúra kincseit: zenében, irodalomban, képző és filmművészet terén, és ezekkel cseréljük le az idegen és kommersz műfajokat, de még a magyarított, idegen eredetű szórakoztatóipari rombolást is. Minden családban, minden este hangozzék el egy magyar népmese, ha a gyermekek nagyobbak, akkor egy klasszikus magyar vers, és minden héten tanuljunk meg egy új magyar népdalt. Mindez napi néhány perces elfoglaltságot jelent.
- 5. Féltsük családjainkat! A Házastársak maradjanak hűségesek! MINDEN MAGYAR CSALÁD, A SAJÁT BOLDOGSÁGÁNAK ÁLMÁN FELÜL VÁLLALJON MÉG EGY GYERMEKET – KIFEJEZETTEN A MAGYARSÁG FENNMARADÁSÁÉRT ÉRZETT KÜLDETÉSE ALAPJÁN! Akkor is, ha ez nem várt, súlyos áldozatokkal jár, főként lelkileg, a jelen helyzet bizonytalansága miatt.
- 6. Mindezek megtartásával is kevesek vagyunk önmagunk megvédéséért! Isten segítségét a következő, alapvető és logikus szempontok alapján remélhetjük:
- Állítsuk helyre a történelmi kereszténység lelki tekintélyét – legalább magunk közt! A zavaros vallási képződmények akkor is szektának számítanak, ha látszólag hagyományőrzésen alapulnak. Mihelyt a kultúra szintjéről a kultusz szintjére léptek, megoszlást eredményeznek, ez is a nemzethalál gyorsításának egyik eszköze.
- Rendezzük lelkünk és örök sorsunk életét! Miért várunk el Istentől segítséget vallási linkeskedés fejében? Szenteljük meg a polgári házasságokat, együttéléseket, élettársi viszonyokat szentségi házasságként, fordítsunk gondot a gyermekek megkeresztelésére és hívő nevelésére, minden család minden vasárnap vegyen részt szentmisén vagy protestánsként istentiszteleten, aki régen gyónt, készüljön fel rá alaposan és tegye rendszeressé életében az Istennel való szentségi kiengesztelődést. Minden katolikus család mindennapi életében legyen jelen a Mária-tisztelet, a hétvégi víkend legyen összekötve zarándoklattal, művelődéssel és nagyon sok tartalmas beszélgetéssel. Ezek az alapok, s ha mindebben sokunknál helyreállt a rend, imádkozzunk nagyon sokat, tegyünk felajánlásokat böjttel, karitatív szolgálattal. Legyen egyértelmű, hogy mindez Hazánkért történik.
- 7. Vegyünk részt minden, a kormány helyzetét erősítő megmozduláson, kapcsolódjunk bele a helyzetünkről szóló beszélgetésekbe munkahelyeinken, baráti köreinkben, a buszmegállókban vagy sorban állás közben, és ott gyűlölködő, elhamarkodott szavak nélkül, a szellem erejével igyekezzünk meggyőzni mindenkit a valós állapotokról.
- 8. Szervezzünk közösségéket, élénkítsük fel a polgári körök életét, gondoskodjunk fiataljainkban az időtálló eszmék elültetéséről, ha pedig megfelelő korba léptek, világosítsuk fel őket nemzetünk igazi helyzetéről, küldetéséről.
Mindez nem jelent megerőltetően sokat, esetleg egy kevés életmódváltást. Mégis fontoljuk meg: hajlandóak vagyunk-e valóban változni a nemzet fennmaradásának érdekében? Isten előtt a világ hatalmasságai is csak porszemek, mi viszont akkor kérhetünk bármit gyermekeiként a történelem Urától, ha akként is alakítjuk életünket.
Áldást küldök mindazokra, akik e sorokat olvassák lelkükbe és elhatározásaikba fogadják, szeretettel:
Pajor András Budapest-Kassai téri plébános, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke
