Jézus bensőleg akar átformálni bennünket, hogy alkalmassá tegyen az üdvösségre. Ezért a mai evangéliumban igen határozott képekkel szándékaink, vágyaink, kísértéseink világára irányítja a figyelmet.

Kérdezzük meg magunktól:

1.      Hitéletem középpontjában Jézus szeretete áll-e, vagy csak az önféltésem?

2.      Éltetem-e magamban a vágyat az isteni ajándékok, a tisztaság, a jóindulat, az igazi szépség iránt?

3.      Döntéseimben az evangéliumi szellem-e az első?

Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?

Aludtam, és azt álmodtam: az élet - öröm.
Felébredtem, és azt láttam: az élet - kötelesség.
Dolgoztam, és azt láttam: a kötelesség - öröm.

(Rabindranath Tagore)

Uram, nekem nem álom, hanem a Te ígéreted,

hogy örömmé tehetem az életemet

az Evangélium befogadásával.

Segíts, hogy az igazi örömöt ne

a kötelességek elől való menekülésben keressem,

hanem lássam meg kötelességeimben

a Te szolgálatod lehetőségét,

és szereteted által váljék a neked tett szolgálat,

a kötelesség igazi örömmé. Ámen.