„Boldogok vagytok…” – tanít bennünket Jézus a mai evangéliumban mindannak a boldogságnak felfedezésére, amelynek lehetősége bennünk van, de eddig nem ébredtünk rá. Kérdezzük meg magunktól:

1.      Nem ragaszkodom-e valamilyen bűnös szándékhoz, amely gátat szab a Jézusban való boldogságomnak?

2.      Nem keresem-e múlandó dolgokban az igazi boldogságot?

3.      Tanúságtételem reményteli, és erőteljes-e, nem vagyok-e úgynevezett savanyú keresztény?

Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?

Juhász Gyula: Béke

És minden dolgok mélyén béke él

És minden tájak éjén csend lakik

S a végtelenség összhangot zenél

S örök valók csupán mély álmaink.

És minden bánat lassan béke lesz

És mindenik gyötrődés győzelem

S a kínok kínja, mely vérig sebez,

Segít túllátni a szűk életen.

Testvéreim: a boldogság örök

S e tájon mind elmúló, ami jó

S az élet, a szép, nagy processzió,

Mely indul örvény és sírok fölött,

Az égi táj felé tart csendesen

S egy stációja van: a végtelen.