5. nagyböjti vasárnap

 2011.04.09. 22:21

 Uram, Te vagy az élet és a halál Ura, de ezt az igazságot néha olyan nehéz értelmezni. A mai evangéliumban visszahívod ugyan barátodat, Lázárt az életbe, de csak ebbe a mulandó világba, a próbatétel az ő számára is folytatódik. Ezzel vezeted be legnagyobb csodádat: magát a feltámadást, amely az örök dicsőségre vonatkozik. Bennünket is életre keltesz minden gyónás által, de a kísértések ettől nem szűnnek meg, jó néhányszor bizonyítanunk kell még, hogy szeretünk, hogy ellent tudunk állni a bűnnek, vagy ha kell, fel tudunk kelni belőle a Te erődből. Segíts minket Jézus, hogy a maradék nagyböjti időt még jobban ki tudjuk használni az igazi élet reményének befogadására, a mai szentmisén tovább erősödjünk hűségben és áldozatos helytállásban. Ámen.

Lázár életre keltésének jelenete már előre megmutatja Jézus hatalmát a halál felett. Bennünket is Ő kelt életre lelkileg minden egyes feloldozás által. Kérdezzük meg magunktól:

1.     Keresem-e a gyakori gyónás lehetőségét, hogy bűneim ne hatalmasodjanak el rossz szokásokként rajtam?

2.     Számon tartom-e nagyböjti elhatározásomat?

3.     Képes vagyok én magam is megbocsájtani, hogy Isten megbocsájtó lehessen velem szemben?

Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?

 

 

Juhász Gyula: A föltámadt Lázár

 

Uram, bocsásd meg, hogyha vétkezem,

De ez az élet nem kell már nekem.

 

Elhagytam egyszer és jó volt igen

Aludni sírom áldott méhiben.

 

Hallgattam, hogy a fű nő zajtalan,

Ó, a síroknak mély nyugalma van.

 

Már vártam, hogy virág meg rög leszek,

Mikor e zajba visszavitt kezed.

 

Úgy bánt e fény az örök fény után

S az ember, aki bámul rám bután.

 

A sok kiáltó és sok törtető,

Ki mind hiszi, hogy úr és isten ő.

 

A férgek lenn mind csöndesek nagyon,

Pedig övék ott ország, hatalom.

 

Engedd, hogy szépen visszatérjek én

S tovább pihenjek békém éjjelén.

 

Ki áment mondott, az mit kezdjen itt,

Uram, bocsáss meg, engedj el megint!