4. Ádventi vasárnap

 2010.12.19. 01:14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szeretet hetébe léptünk, amit ajándékainkkal fejezünk ki úgy, hogy egymás számára mi magunk váljunk ajándékká. Ezáltal viszonozzuk Istennek, hogy Ő Krisztusban önmagát ajándékozta nekünk. Kérdezzük meg magunktól:

 

1.     Milyen behoznivalóm van még az ádventi lelki készületben?

2.     Hogyan próbáltam környezetemet ráhangolni egyértelműen Jézus várására?

3.     Rendszeresen élek-e a hajnali Roráték lehetőségével?

Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?

 

Az olvasmányban Izajás próféta jövendöl az örök Szövetség igazi jeléről, amint a Szűz fogan és fiút szül. Az apostol arra tanít, hogy bár Jézus test szerint Dávid házából származik, a Lélek szerint azonban a feltámadás által Isten hatalmas Fiának bizonyult.

Uram, minden Karácsony az első,

hiszen mindig újra meglep lekötelező szereteted.

Ugyanakkor minden Karácsony az utolsó,

mert nem tudom, adsz-e még ilyen esélyt az igazi,

szívbeli megtérésre.

Befogadásodra készülök,

de még túlzottan el vagyok foglalva önmagammal.

Egy születést várok,

hogy benned újjászülethessek,

de még megigéz a múlandóságokhoz való ragaszkodás.

A szeretet igazi átélésére készülök,

de még fogva tart a megalkuvás, a hamis béke keresése.

Emberi arcodban isteni valóságod megpillantására vágyom, de még annyi hiábavaló látvány csábít.

Ajándékozz nekem Jézusom igazi, akaratod szerinti Karácsonyt, hogy akaratod szerinti ember lehessek, akinek természetében szívesen lakozol. Ámen.

 

Jézus parancsa: "Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelk titeket...".

 

Ajándékozd a másiknak :

- önmaga helyes elfogadását…

- magadat úgy, mint aki mellette állsz ebben,

- fontos neked, ezért fontos Istennek is,

- nyújts helyes távlatokat magadon keresztül neki az életre

- légy hálás a benne lévő jóért, akkor is, ha nem rád irányul

- segítsd felnyitni a szemét a neki címzett örömökre!