1. Ádventi vasárnap

 2010.11.28. 00:44

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Életünk a várakozás korszakába lépett.

Valaki közeledik, aki már a lelkünkben él.

Valakinek szeretnénk megfelelni,

Hogy örömmel érkezzen és

Megfelelő szállást vegyen nálunk.

Erre készítenénk fel a lelkünket,

De annyi hiányosságot találunk benne,

Most pedig időt kapunk mindennek pótlására.

 

Rónay György: Advent első vasárnapja

 

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

 

 

Ádventünk új lehetőséget jelent Jézus várásában a lelki megújulásra. Kérdezzük meg magunktól:

1.    Milyen elhatározással próbálom formálni magam, hogy méltóbb módon várhassam Jézus megszületését a lelkemben?

2.    Gondolok-e naponta a második eljövetelre, a váratlan számonkérésre?

3.     Igyekszem-e Ádventben a lelki szempontokra figyelni, háttérbe szorítva a Karácsonyra való földies készületet?

Mivel bántottam meg Istent az elmúlt héten?

 

 

"Akkor akarsz bűnbánatot tartani, amikor már nem tudsz vétkezni? Ez esetben a bűn hagyna el téged és nem te a bűnt." Szent Ágoston

 

Áldozás után 

 

Uram, befogadom Ádventedet.

Készen állok a nagy hőstettekre, de Te áldozatként kínos apróságokat kívánsz tőlem:

 

Menjek haza és valljam meg a házastársamnak, hogy annak idején milyen jól döntöttem, hogy őt választottam, minden áldással és megpróbáltatással együtt…

 

Hívjam fel az egyik hitetlen barátomat és kívánjak neki boldog Ádventet, noha ő elvárja a tapintatot, hogy vallási témákat szóba sem hozok előtte…

 

Mondjam el az egyik üres lelkű munkatársamnak, hogy mennyire irigylem, mert az élet még egy nagy, benső meglepetést hordoz a számára…

 

És bárki, bármit is válaszol, viseljem nagy megértéssel és új lehetőségként, hogy továbbra is téged adhassalak másoknak, általam is közeledhess afelé a világ felé, amely csillogó hangulati elemekbe öltöztetne, hogy még jobban elfelejthessen.

 

Az én áldozatom az lesz Uram, hogy reményteli emlékezetté válok mindenkinek a mindennapok kínos apróságaiban, a Te itt felejtett mécsesedként Jézus.

                                                                Ámen