Polgári nihilizmus

 2010.11.21. 18:11

 Hatalomra jutott Magyarországon a polgáriság. Ez nem ideológia, nem is társadalmi forma, csak egy megfoghatatlan, a polgárból, mint társadalmi sejtből kiinduló fogalom, melyben legalább valóságosan fér el a magyarságtudat, a kereszténység, a jóléti törekvés éppúgy, mint a reális szociális háló, a szeretet ugyanúgy, mint a pénzvilág mechanizmusai, s mindez lehetőleg aszeint, hogy mindegyikkel mindenki jól érzi magát, aki polgári gondolkodású.

Mivel ellentétes mindez? Ellentétes a burkoltan, de harcosan és képmutatón ateista szocialista jelenséggel, amely hívő tagozatról beszél, de tudatosan szektásít az „oszd meg és uralkodj” alapján, és hatalma alatt erkölcsi sárrá tapossa az országot. Ellentétes a liberális terrorral, amely olyan erővel hirdet szabad gondolkodást, hogy már kötelezővé is teszi és a közösségi morált hörgő indulattal torolja meg. Ellentétes azzal az álradikalizmussal, amely céljait és eszméit harsogva tokostól nyit be az ajtón, és ezzel kioltja saját törekvéseinek erejét.

A polgáriság úgy hirdet békét minden fogalmi körében megférő nemes törekvés között, hogy egyúttal ösztönöz is: valamilyen nemes törekvést mindenki válasszon magának, hogy legyen mivel megférni a többinek, mindenki mindenkinek váljon viszonyítási pontjává, hogy a világos értékrendek tegyék lehetővé egymás tiszteletben tartását. Aki semmilyen eszményt nem választ, megriad a hazafias elkötelezettségtől, a keresztény erkölcsi rendtől, a klasszikus esztétikától, de még a tágabb történelmi rálátásoktól is, az marad csak polgári, így pőrén, üresen, semmihez hozzá nem mérhetően és hozzá sem lehet viszonyítani semmit.

Ez az állapot a polgári nihilizmus. Szellemi halmazállapota képlékeny, mentalitása nyálas és sunyi. Bebújik a „nem kommunista, nem liberális, nem radikális és nem anarchista” kizárásos maszkabáli megjelenés mögé, de amikor a „mi minden nem” – színes fodrai lekerülnek róla, nincs arca, neme, teste helyett egy színtelen kocsonyahalmaz lottyad szét. A jelen polgári demokrácia legnagyobb ellensége, mert elhiteti magáról, hogy szövetséges, de ürességével pusztít. Általában az ellenoldalról somfordált át, vagy oda sandít, de vállalni nem meri, vagy egyelőre nem akarja.

A polgári nihilisták némi többletfigyelemmel könnyen felismerhetők. Politikai hatalmat, vagy médiumot rájuk bízni – a polgáriság öngyilkossága. Ha mégis megtörténne, csak az ment meg egy országot a széthullástól, hogy többen vannak az eszméknek elkötelezett polgárok.