A mai evangéliumban a bűnbánó asszony megjelenik és Jézus lábát mossa könnyeivel, s a Mester nem emeli fel, sőt alázatával még példálózik is a vendéglátó Simon farizeusnak. Nyilván a bűnbánó asszonynak is, és a kételkedő, önhitt zsidó törvénytudónak is szüksége van némi önkontrollra a megigazuláshoz. Ezt a Mester isteni pedagógiája elősegíti.

         Gyuricsek az utcára akar menni, hogy a kormányt belekényszerítse az alkotmánymódosítási népszavazás kiírásába. Menjen! Ugyan nem tudom, hogy nézne ki egy ilyen népszavazás, hány pontra kéne szavaznia  az egyszeri polgárnak, de legyen, már csak a volt diktátorért is, hogy végre álljon egyszer ő az utcán, a hatalommal szemben, amelyet most nem ő képvisel. Elvileg nem szabad mártírt csinálni belőle, jó, jó, persze megérdemelné, a könnygázt, gumilövedéket, viperát, festékes vízágyút, őrizetbe vételt, meztelenül alázást, mindazt, amit ő adott a hajdani tüntetőknek. Ám ez a mi vonalunk nem bosszúálló. Ha viszont szabadon hazamehet, miután telekürtölte a világsajtót azzal, hogy ő mily’ nemes célért tüntet, honnan lesz önkontrollja? Ettől fosztunk meg egy pszichésen egyébként is sérült embert? Különös erkölcsi-(gyógy)pedagógiai dilemma.

         Van egy viccem. Ficó szétnéz a világban és felveszi a kettős állampolgárságot Orángutániával, mert annak a zászlaja tetszik neki a legjobban: mindössze három kibontott banán kék alapon. Egyszer csak értesítést kap, hogy elvesztette a szlovák állampolgárságot, mert az ő országában, az ő törvényei alapján senkinek sem lehet kettő. Felkeresi hát Orángutániát, de megrökönyödve látja, hogy ott mindenki majom. Éppen visszafordulna, ám a határőr üdvözli:

- Isten hozott, testvér, itthon! - Ám ő visszavág:

-  A látszat csal, én szlovák szocialista nacionalista vagyok, visszatérek és visszaveszem az állampolgárságomat! Semmi közöm a majmokhoz!

- Felesleges – szól ismét a határőr – hamarosan úgyis mind hazatértek!    

 

 

Címkék: gyurcsány majom fico bolond szocialista