Most folyik

 2010.03.09. 02:05

"Agenor az ablakhoz lépett, tekintete végigfutott az elmosódó sétányon, megadón s tétován kezdte:

- Életem tehetségtelen emberek árnyékában enyészik. Ez most van folyamatban, nem baljós kilátás és nem bölcs beletörődést sugalló múlt. Most folyik. Ők is értettek valamihez: alázatos alkalmazkodói voltak a hozzájuk hasonlók gyengeségeinek. A ranglétrák eszerint épülnek ma és általában. Ezt a magatartást hívják önző megalkuvásnak. Én pedig magammal viszem a sírba üzenetemet, az egyszeri szikrát, amely nem pattan többé, s kifosztottá válik nélküle a történelem. Hm... Miért is kell így lennie? Miért? És mindez - hadd ne ismételjem többször - most folyik.

Timon lélegezte mestere minden szavát, de ezekben a pillanatokban úgy fullasztotta az életerős ember vallomásából áradó tehetetlenség, mintha a tűz körül - bárhová helyezkedik is - a telt füst mindenhová követné."