Kedves Endrém!

Remek beszélgetéseink voltak a lelkigyakorlatos esték után, de most még inkább felnézek rád, azaz, nem is tudom, mi van különös az állásfoglalásodban, úgyhogy inkáb még jobban erőlködnöm kell, hogy a saját lelkiismeretem megóvása érdekében ne nézzem le szegény, szánalmas kommunistákat, becenevükön szocialistákat.

Először is ez a Nyakó nevű kisegér a vallási tagozat (vajon melyik felekezet) vezetője "miseintencióról" beszél. Ország-világ előtt ekkora ostobaságot mondani egy egyházközségi hirdetésre! Egek, minő primitív ez az egész bagázs, úgy, ahogy van. Majd ő fogja nekünk elmagyarázni, hogy mi fér bele a vallásba és mi nem! Na, jól kössük föl, Endrém, de Kiss-Rigó püspök úr is, mert Nyakóval találkoznia - hogy is mondjam - enyhén szólva nem lesz egy szellemi élmény.

Mégis mit képzel ez a sok kripli a gyalázat nyolc éve után? Na és a "Libajnai"-név? Én meg ha nem viszolyognék tőle, Nyakó öcsit Szatmárba hívnám, beszélgessen már el egy kicsit az öngyilkos gazdák özvegyeivel, akik a jótékonykodni érkező Gordonkát ismerősi körükkel együtt, amely tanúja volt sorsuknak ilyesféle ünnepi felkiáltásokkal fogadták: "Tudjuk, ki vagy, te gyilkos!". Ők valóban meggyőződhettek róla, hogy ki is igazából Bajnai.

Endre, ez a kötelességünk, én természetesen melletted állok, ne fogd vissza magad, én sem teszem (http://www.magyarhirlap.hu/hitelt/a_zugloi_atya_elszantan_kuzd_hiveiert.html), és lelkigyakorlatos elmélkedéseim kiegészítéseként üzenem kedves Híveidnek: elvárom, hogy kiálljanak melletted, vegyenek példát az én közösségemről. Pontosabban: erősen bízom benne, hogy kár is mondanom, maguktól is így tesznek - mindannak alapján, amiket elégedetten meséltél róluk. Baráti, paptestvéri szeretettel köszöntelek: András