Először is tisztázzuk: a tolerancia képlékeny fogalom, bármilyen probléma egyszerű szőnyeg alá söprésére alkalmazható, ezért nem is keresztény eredetű. A türelem és irgalmasság erénye sokkal inkább, de ezek tartalmában jelen van a teljesség igénye: mindenkit elvezetni a teljes igazságra, kellő türelemmel, a szeretet eszközeivel, de következetesen.
      Keresztény alapítású országban élünk, ez így volt a török hódoltság, a német és szovjet megszállás alatt is, és a liberalizmus térhódítása során sincs másként. A „multikulturális Európa” kifejezés valójában kultúra nélküli kontinenst jelent, hiszen Európa eredendően sokféle kultúrájú földrész, és az egyes nemzetek úgy tudtak gazdagodni egymás szellemi kincséből, hogy kellő öntudattal őrizték meg a sajátjukat. A kereszténység ebben mindig megtartó, koordináló erő volt, minden emberi hiba ellenére is.
      A vallási élet elhanyagolása viszont védtelenné tesz bennünket. Az iszlám betelepülők is megosztottak, de követeléseik nem állnak meg a kereszténység határainál, ők tőlünk kívánnak alkalmazkodást, akár saját identitásunk feladása árán is. Ez az ország nekünk, magyaroknak éppen kereszténységünk megtalálása révén isteni örökség és rendeltetés. Tehát senkit sem üldözünk a vallása miatt, ahogy ateizmusa miatt sem, de ha társadalmi szinten a kereszténységgel bármit egyenrangú ideológiaként kezelünk, azzal önmagunkat, lelkiismeretünket, jövőnket adjuk fel.